Itt a víztelenítés ideje – kerti öntözőrendszer téliesítés ősszel

Szeptember folyamán színesedni kezdenek a fák, a napfény ereje meggyengül. Októberben hazánkba már gyakran megérkeznek az őszi esők, csökken a napsütéses órák száma, a költöző madarak összegyűlnek a villanydrótokon, majd útnak indulnak meleg telelőhelyeik felé. A hónap vége felé jellemzően megkezdődnek az éjszakai-hajnali fagyok, majd novemberben, a nappali mínuszok megjelenésével kifejezetten hűvösre fordul az időjárás.

A kerti vízrendszerek téliesítése novemberben

Ez alatt az időszak alatt a jó gazda szisztematikusan előkészíti a kertjét a téli pihenésre és megteszi a megfelelő biztonsági intézkedéseket is. Ezzel hozzásegítik a növényeket, hogy ne csak túléljék a telet, de felkészülhessenek az újjáéledésre. Az őszi-téli szezon kevesebb munkával jár a kertben. Kifejezetten alkalmas arra, hogy

• ellenőrizzük, javítsuk, pótoljuk a kerti szerszámainkat
• és törődjünk azokkal az eszközökkel,

amelyek a meleg szezonban jó szolgálatot tettek számunkra a növénygondozásban.

Öntözőrendszer víztelenítés – a téli fagy és a fizika találkozása

Ilyen például az automata öntözőrendszer is. A különféle locsolórendszerek karbantartásának és víztelenítésének az ideje novemberben jön el, hiszen ilyenkor a nappali felmelegedés csökkenése mellett növekszik a csapadék mennyisége, szárazabb napokon pedig a hajnali harmatlecsapódás biztosít megfelelő mennyiségű nedvességet a növényeknek. Emiatt nem okoz gondot, ha októberben, karbantartás után, „pihenni küldjük” a locsoló berendezéseinket is.

Hazánkban a talaj fagyhatára 80 cm-rel a föld felszíne alatt van. Mit jelent ez? Hogy bármilyen hideg van és, akármilyen tartós a fagy, a talajfelszíntől lefelé haladva 80 cm alatt sosem fagy át a föld. Felette azonban igen. Ebből a jellemzőből kiindulva láthatjuk, hogy a fagyok beállta előtt minden, földfelszín közelében elhelyezkedő vizet használó eszközünket mentesíteni kell a benne található víztől, ellenkező esetben számíthatunk arra, hogy a jéggé fagyó csapadék fagykárokat okoz a berendezések belsejében. Mivel a jég térfogata nagyobb, mint a vízé, és a halmazállapota miatt nem is tud úgy eloszlani egy térben, keletkezése során szétfeszíti azokat az elemeket, amelyekben benne marad. Szétnyomhatja a KPE, gumi, de akár a fém csöveket is, tönkre teheti a szelepeket, csapokat, fúvókákat. Ha ez megtörténik, a javításuk tetemes költségekkel járhat.

Vízteleníteni kell a kerti csapot, a slagot, a csepegtető öntözőrendszereket és a földbe mélyesztett öntözőrendszereket is! Ez utóbbiak telepítési mélysége általában 30 cm körül van, így sajnos hiába vannak a földben, a víztelenítés nem maradhat el!

Automata öntözőrendszer víztelenítés – műszaki megoldások

Lássuk mit is takar pontosan az öntözőrendszer víztelenítése! Sokan, tévesen azt gondolják, hogy ha elzárják a csapot, akkor a locsolórendszerekből eltávozik a víz. Ez azonban nem így van. A modern öntözőrendszerek különféle víztelenítési technológiával általában már el vannak látva. Vannak ürítő szelepekkel felszerelt rendszerek, de vannak olyan összeállítások, amelyeket kompresszorral kell kifúvatni. Itt légnyomás segítségével érik el, hogy biztosan az összes víz távozzon az alkotóelemekből. Ez utóbbihoz hozzáértő és megfelelő eszközzel rendelkező segítség kell. A kihívott szakember a víztelenítés mellett a karbantartási munkálatokat is elvégzi. Így egészen biztosak lehetünk afelől, hogy mindent megtettünk az öntözőrendszer hosszú élettartama és zökkenőmentes használata érdekében.

Összességében elmondható, hogy minden esetben érdemes (legalább egyszer, amíg meg nem tanuljuk a menetét) szakember segítségét igénybe venni. A szakember költsége mindössze töredékére rúg a fagykárosodás kijavításának vagy esetleg a teljes csere árának. Mindenképpen gyorsan megtérülő befektetésnek foghatjuk fel!

Amennyiben automata öntözőrendszerünk „ürítő-szelepekkel” lett szerelve, a kifúvatás elmarad, így nem sok teendőnk marad a kerti locsoló téliesítését illetően.