Rotálás vagy ásás – a füvesítés alapja

Ezért jó, ha a megfelelő szakismeretek mellett professzionális géppark is rendelkezésre áll.

10 pontban arról, mit kíván a gyepszőnyeg

A terület előkészítése – azaz a füvesítésre alkalmassá tétele – több lépcsőből áll:

1. Opcionálisan: A terület vegyszeres gyomirtása
2. Gyepfelszedés – az elhalt gyep- és gyomréteg hántolása
3. A kötött altalaj lazítása, azaz a rotálás
4. Talajjavítás – laza vagy kötött talajok feljavítása
5. Opcionálisan: Automata öntözőrendszer kiépítése
6. Tereprendezés, szintezés, termőföld feltöltés
7. Opcionálisan: Vakondháló telepítése
8. Terület tömörítése, végleges terepszintek beállítás, „finomhangolása”
9. Tápanyagutánpótlás: műtrágyázás
10. Füvesítés magvetéssel vagy gyepszőnyeg („készgyep”) lerakásával

Ebben a bejegyzésben most a 3. pontról szeretnék pár fontos információt megosztani Önnel.

A kötött altalaj lazítása, azaz rotálás kapálógéppel

A füvesítés egyik előkészítő mozzanata a tömörödött altalaj felmozgatása a megfelelő mélységig. Erre a célra – házikertek esetében – legalkalmasabb eszköz a motoros kapálógép, azaz a „rotakapa”, „kapálógép” vagy „rotációs kapa”. A villany vagy benzinmotor hajtotta géphez úgy nevezett „kapa-adaptert” csatlakoztatunk. Az üzemelő gép ezeket a kapatagokat mozgatva vág bele a talajba. Az ugyanazon a területen többször megvágott talaj végül fellazul, majd egy bizonyos számú ismétlődést követően akár teljesen porhanyóssá is válik.

A rotálás tehát a talaj felső 10-15 cm-es rétegének felmozgatása, átforgatása. Az ennél mélyebb lazítást már szántásnak nevezzük.

Tehát a rotálás lényegében kapálást jelent. Ezzel a mozzanattal segítjük elő a talaj megfelelő légcseréjét, és könnyítjük meg az új pázsit begyökeresedését.

A rotálás eredménye egy csopaki kiskertben

Mindig lehetséges a rotálás optimális mélységben?

Sokszor találkozom olyan kerttel, ahol az öntözőrendszer csövezését, a kertvilágítás kábeleit, vagy a kerti csap KPE csövezését ebben a felső 10-15 cm-ben oldotta meg a korábbi kivitelező vagy maga a tulajdonos.

Egyszerűen azon okból, mert kézzel ásni senki sem szeret.

Ezzel alapvetően magam is egyetértek. De szögezzük le: A víznek és villanynak a kb. 30 cm-es telepítési mélység nem csak azok számára javasolt, akik szeretnek ásni. Erre azért van szükség, mert ennyi az a minimális védőtávolság, aminek hiányában:

• már egy kora őszi talajmenti fagy is komolyabban károsíthatja házikerti vízrendszereinket,
• és akár egy új bokor ültetéséhez is villanyszerelőt kell hívjunk.

Ilyenkor jönnek azok a mondatok a laikusok részéről, miszerint:

• a vizet majd időben leengedem a kertben,
• ültetni meg úgysem fogok, és
• amúgy is emlékszem rá, hogy nagyjából merre vannak a vezetékek.

Ámde fölösleges mérlegre tenni a fenti válaszok igazát, mert van itt még egy szempont, ami  ami a 30 centiméteres függőleges távolság mellett szól: hogy mire van szüksége a gyepnek.

És kérem szépen, ez itt a lényeg: a pázsit gyökérzete – optimális esetben, azaz, ha jól érzi magát – 10-12 cm mélységig is lehúzódik. Ez persze függ a talaj minőségétől, a fűmag típusától, az öntözés mértékétől – szóval sok mindentől. De tény, hogy az egészséges fűnek mindig mélyebb a gyökérzete! Azaz, ha mélyebben van a gyökérzet, a pázsit ellenállóbbá válik az időjárás viszontagságaival szemben, jobban bírja a szárazságot, és kevésbé lesz hajlamos betegségekre. A túl keményre tömörödött talajban a gyep lassanként kiritkul, majd megjelenik a moha. Innen pedig már nehéz visszafordítani a káros folyamatokat!

A kevesebb is sokkal több, mint a semmi: Rotálás helyett sarabolás

Akkor mit tehetünk azokban a kertekben, ahol nem lehet komolyabb károkozás veszélye nélkül fellazítani a felső 10-15 cm talajréteget?

A kevesebb is sokkal több, mint a semmi elv alapján ilyenkor a megoldás a sarabolás.

Míg kapáláskor (azaz rotáláskor) a felső 10-15 cm-es rétegét mozgatjuk meg, addig saraboláskor csak felső 1-5 cm kerül lazításra, ezzel segítve a vízkészlet megtartását a talajban. A sarabolást más néven horolásnak is nevezik.

Füvesítéskor a gyomirtás- és talajnedvesség megőrzése mellett az évek alatt keményre tömörödött föld fellazítása rendkívüli fontossággal bír. Ott, ahol csak pár centimétert tudunk átmozgatni kapa-adapter helyett saraboló-adaptert használunk. A saraboló-adaptert onnan ismerjük meg, hogy  élei vízszintesen helyezkednek el. Ezzel lassabban ugyan, de nagyobb biztonsággal lazítható fel a munkaterület, mivel nem képes hirtelen belevágni a talajba.

Ezért fontos a kötött talaj lazítása

Így már nem lehet kérdés, hogy a füvesítés előkészítő munkálataiban a rotálás – azaz a talaj 10-15 cm átforgatása – komoly jelentőséggel bír a hosszútávú végeredmény tekintetében.
Általánosan elfogadott szabály, hogy egy füvesítést kb. 10 évre készítünk. Ennyi ideig kellene, hogy gyepszőnyegünk gyönyörködtesse szépérzékünket és szolgálja otthoni kényelmünket és megtermelje családunk napi oxigén szükségletét.