Kerttervezés házilag – 1. rész

Egy amatőr számára a „tökéletes” kerttervezés és kertépítés erőt próbáló feladat. És a következő recept követésével? Nézzük át a fontosabb tudnivalókat! Így minden esélyünk meglesz, hogy ízléses, megnyerő és praktikus kertet alkossunk!

Még a kerttervezés előtt fedezzük fel a kertet!

Sok ember, aki új házba költözik, csak jajgat, mondván „Semmi sincs itt, csak sár!”. Ez nem igaz, mert több van mögötte, mint amennyit látni lehet! Még egy üres területnek is van fekvése, kilátása, síkjai, csatornahálózata, termőföld típusa, uralkodó szele, kerítése (talán:), fény-árnyék rajzolata, fagyra való hajlama, elérhető vízkészlete. Mindezek befolyásolják a kert típusát, amit kiválasztunk és megvalósítunk. Szakmai szemmel a „sár” valójában a talaj fizikai szerkezetének első lenyomata: megmutatja, mennyire tömörödött a föld az építkezés során, és hol vannak azok a mélypontok, ahol a megálló víz később a gyepszőnyeg pusztulását vagy a növények gyökérrothadását okozhatja. A domborzat mérésekor ne csak a szemünkre hagyatkozzunk; egy egyszerű lézeres szintező vagy akár egy vízmértékes léc segíthet meghatározni a kert 1-2%-os lejtését, ami a ház falától elfelé vezeti a csapadékot.

Másik fontos dolog: beismerni magunknak, még a kerttervezés előtt, hogy milyen készségünk, szakértelmünk van a kerthez. Mennyi időnk jut kertészkedni? Milyen stílusú kertet szeretnénk? Milyen funkciót kell, hogy ellásson a kert? Számolnunk kell a családdal, kutyával, egyéb háziállatokkal. El kell döntenünk azt is: Szeretnénk-e órák hosszat öntözni a kertet? Ezek a „beismerések” mind segítenek abban, hogy meghatározzuk, számunkra milyen „kert dizájn” a kényelmes és szükséges. Gyakori hiba a „túlgondozott” kert tervezése, ahol a tulajdonos nem számol a heti 4-6 órányi fűnyírással, gyomlálással és metszéssel. Ha az időnk kevés, érdemes az automata öntözőrendszer mellett dönteni, és olyan mulcsolt cserjeágyásokat kialakítani, amelyek 2-3 év után teljesen záródnak, így minimálisra csökkentve a fenntartási munkákat.

Növénytervezés

Először is – még a kerttervezés előtt – pontosan fel kell mérnünk a birtokot. Mérjük meg a vízszintes, és függőleges határvonalait, a kocsibejáró szélességét, a rajta fekvő házat, valamint ennek távolságát a határvonalaktól. Azért van szükségünk ezekre az adatokra, hogy megrajzolhassuk a telek arányos mását. A mérés során ne feledkezzünk meg a „belógó” elemekről sem, mint például az ereszcsatornák kifolyóiról vagy a gázcsonkokról, mert ezek később akadályozhatják a növények zavartalan fejlődését vagy a vakondháló fektetését. Javasolt a 1:50-es vagy 1:100-as méretarány használata, ahol 1 cm a rajzon 0,5 vagy 1 métert jelent a valóságban, így az arányok vizuálisan is azonnal értelmezhetővé válnak.

• Készítsünk több példányt az alaprajzról! Az egyik alaprajzon készítsünk helyzetelemzést.
• Tüntessünk fel minden épületet, lépcsőt, víz- és gázvezetéket, esőcsatornát, áram- gáz- és telefon kábelt. Rajzoljunk fel minden külső melegvíz rendszert, légkondicionáló panelt, melegítőket, stb.
• Tüntessük fel a szintkülönbségeket, a meglévő fákat (mérjük le az átmérőjüket, és kis körként tüntessük fel a rajzon), valamint azokat a fákat, amelyek a határvonalon fekszenek, mégsem tartoznak hivatalosan a birtokhoz. Az általuk vetett árnyék nagyban meghatározza majd a kertet. Rajzoljuk be a megmaradt növényzetet, kisebb köröket alkalmazva.
• Azokat a dolgokat is fel kell rajzolnunk, amiket valójában nem látunk – így azt is, hogy merre van észak. Ez befolyásolja, hogy hova kerülnek a növények és hova esik majd az árnyékuk.
• Tüntessük fel, merről fújnak az uralkodó szelek, hol vannak nyirkos, köves, vagy épp hűvös helyek. Nézzük meg milyen típusú a termőföldünk, van-e alatta agyag.
• Mérjük meg a talaj pH értékét, majd jegyezzük fel a rajzunkra, hogy alkalmas-e a kerti növények számára. (Ezt igazán egyszerű elvégezni a patikában kapható „pH tesztek” segítségével.)
• Jelöljük be a gyalogösvény helyét, mely alapján kitalálhatjuk, milyen járda lenne alkalmas a számunkra.

Készítsünk négy listát, még a kerttervezés előtt!

• Először készítsünk listát azokról a dolgokról, amiket a kert tartalmaz. Ezek minden háztartásnál mások. Ez a lista tartalmazhatja például a ruhaszárító kötelet, a postaládát, a komposzt halmot, a szemetes helyét, vagy a kutyaólat – ügyelve arra, hogy ezeket a funkcionális elemeket a ház és a kert technikai zónájába, lehetőleg takarásba vagy szélvédett helyre pozicionáljuk.
• Másodjára azokat a dolgokat vegyük számba, amiket szeretnénk a kertbe. Ez a lista tartalmazhatja például az úszómedencét, a pázsitot, kosár pályát, grillsütőt, mászókát, kerti tavat, rózsa lugast, kaput, fedett lugast, sziklakertet, automata öntözőrendszert, burkolt területeket – itt már érdemes kalkulálni a szükséges közműkiállásokkal (víz, áram, csatorna), és a burkolt felületeknél a vízelvezetés lejtési viszonyaival is.
• Harmadszorra listázzuk a kerttípusokat, amik tetszenek, például sok kanyargó ösvény legyen benne, pázsit nélkül, vagy sok sövény, pázsit és virág, vagy nem strukturált „vad” kert. Becsüljük meg mindegyik típust aszerint, hogy mennyi munkát igényel a karbantartása, mennyibe kerül a megépítése és mennyire illik az életvitelünkbe. A kompromisszum elkerülhetetlen! A fenntartási igény becslésekor vegyük figyelembe a növényvédelmi feladatokat, a fűnyírás gyakoriságát és az évi kétszeri (tavaszi/őszi) szakipari metszési munkálatokat.
• Negyedik lépésként nézzünk körül a házban, és szomszédságunkban. Ötleteket kaphatunk, hogy milyen mintákat, illetve színeket használjunk kertünk kialakításakor. Házunk jellegzetes, visszatérő motívumait megismételhetjük a kertben, például a vakolat színe is adhat ihletet a növények színének kiválasztásához. De tartsuk szem előtt a helyi mikroklímát és a talajadottságokat is, mert hiába tetszik egy növény a szomszédnál, ha a mi telkünk benapozottsága vagy talajának pH-értéke nem megfelelő számára.

A kert stílusa

Kertünk stílusának tükröznie kell az alapvető motívumokat, mindamellett a lehető legtöbb (és egyben megvalósítható – több kompromisszum!) kívánatos elemet kell tartalmaznia. A kert dizájnnak meg kell felelnie a jelenlegi és előre látható életstílusunknak – kalkulálva például a gyerekek felnövekedésével vagy a későbbi fenntarthatósági igények változásával. Ki kell egészítenie a ház stílusát, összhangban a természettel és a szomszédos környezettel. Természetesen ügyelve arra, hogy a választott stílus (legyen az minimál, mediterrán vagy tájképi) ne csak esztétikai döntés legyen, hanem igazodjon a telek domborzati viszonyaihoz és a meglévő fás szárú vegetációhoz is.

A kert növényei

A sikeres kerttervezők olyan növényeket választanak, amik illenek a környezethez, a klímához, a napsütéses vagy éppen árnyékos órák számához, a szél mértékéhez, az általános nedvességhez, szárazsághoz, az agyagos vagy homokos termőföldhöz.

Vegyük figyelembe, milyen magasra nőnek a növények, mennyire harmonizálnak egymással a színek, mennyi gondoskodást igényel a kert, mennyi metszés, öntözés szükséges.  A fajtaválasztásnál ne csak az esztétikát, hanem a növénytársítások biológiai előnyeit (pl. természetes kártevőriasztás) és a gyökérzet típusát is kalkuláljuk be, hogy elkerüljük a későbbi burkolatrepedéseket. Készítsünk pontos feljegyzést arról, hogy milyen gyorsan nőnek a szomszéd növényei.

Ha bizonytalanok vagyunk kérjünk segítséget! Ezeket a tényezőket kell figyelembe vennie a profi kerttervezőnek is, valamint bepillantást kell adnia a várható költségekről, díjakról. De dönthetünk, a „csináld magad” módszer mellett is. Ez utóbbihoz viszont aprólékos és pontos tervezőmunka, valamint sok-sok idő szükséges. Különösen így van ez a rétegrendek pontos kialakítása és az ültetőgödrök szakszerű előkészítése során, ami alapjaiban határozza meg a növények megmaradási arányát.

Válasszunk fát

Ha kicsi, vagy közepes méretű kertünk van, a döntés, hogy milyen fákat ültessünk, talán a legfontosabb döntés. A fák képezik a kerttervezés, tehát a kert alapját. Kisebb kertekben részesítsük előnyben az oszlopos növekedésű vagy gömbkoronás típusokat, amelyek korlátozott helyen is megtartják formájukat anélkül, hogy elnyomnák az életteret.

A fák meghatározzák az árnyék szögét, amely közre játszik más növények növekedésében. Befolyásolják a kilátást, a fény mennyiségét, és intenzitását a házban. A kerttervezés során figyelembe kell venni a ház alapjainak, és vízvezeték rendszerének helyzetét, ha agresszív gyökérzetű fákat tervezünk kertünkbe – tartsuk be a biztonságos, legalább 3-5 méteres ültetési távolságot a közművektől és a faltól, hogy elkerüljük a későbbi szerkezeti károkat. Számolni kell a lombkorona hulladékával és az esetleges allergiával is.

A fák kivételesen szépek – főleg ha gondosan választjuk ki őket -, látványbeli élvezetek széles skáláját kínálják számunkra a különböző évszakokban. Védőpajzsként, és mászó alkalmatosságként is szolgálhatnak gyermekek számára, vonzzák a madarakat és egyéb vadvilágot, védelmet nyújtanak a szél ellen. Egy kerti faválasztás nem olyan döntés melyet el lehet sietni, hosszú távra szól! Sok csodálatos fatípus van, amiből választhatunk. Ennek megkönnyítésére itt van néhány jó tanács, amik segíthetnek némileg szűkíteni a kört még a kerttervezés előtt.

Árnyék

Ha nyáron árnyékra, de télen napfényre vágyunk, egy lombhullató fa a legjobb választás.
Néhány fa sűrű árnyékot, míg mások félárnyékot hoznak létre. Az árnyék mértéke meghatározza, hogy mely növények ültethetőek. A pázsitfű például nem fog növekedni „mély árnyékban”, de árnyéktűrő növényekkel beültetett, mulcsolt területen a páfrányok valószínűleg jól fognak szerepelni. Néhány fa alatt kifejezetten nehéz tartósan szép, és életképes növényszigetet kialakítani (pl.: dió- és fenyőfák).
A fák külső megjelenése, alkata határozza meg, hogy mennyi hasznos árnyék jön létre. Egy ernyő alakú fa több árnyékot kínál, mint egy egyenes, oszlopos fajta.

Védelem

Ha a fa fő célja a védelem, akkor a lombhullató fák nem megfelelőek. Egy könnyű lombozatú örökzöld jobb választás lehet.
Egy könnyű lombozatú fa a szél ellen is jobban véd. (A túl sűrű lomb szélturbulenciát is okozhat!)

Gyökérzet

Annak mértéke, hogy a kertben mely fák gyökerei okozhatnak problémát a jövőben, függ a talaj típusától, és az adott növény fajtájától is.
Már a kerttervezés alatt gondoljunk arra is, hogy az általunk választott növény gyökerei a későbbiekben mennyire zavarhatják a kerti utakat, járdát, vagy éppen a ház alapzatát. Ne ültessünk nagynövésű fákat épületekhez közel, vagy vízcsövek, csatornák fölé!

Allergia

Mivel a növények különbözően hatnak minden emberre, nincs rá garancia, hogy a fa, amit a kertbe ültetünk, teljesen ártalmatlan mindenki számára.

• Mogyoró (Corylus): Január végétől márciusig virágzik. Erős szénanáthát, szemviszketést okoz.
• Nyír (Betula): Március-április. Az egyik legerősebb allergén; orrdugulást és asztmatikus tüneteket válthat ki.
• Fűzfélék (Salix): Március-május. Bár látványosak, barkáik jelentős pollenforrások.
• Platán (Platanus): Április-május. A termésén lévő szőrök a bőrre és a légutakba kerülve irritatív köhögést okoznak.
• Pázsitfüvek: Májustól júliusig (vágástól függően). Ha a fű kalászol, tüsszögést és vizes orrfolyást produkál – ezért kritikus a rendszeres fűnyírás és az öntözés a pollenek megkötésére.

Kerti zöldhulladék

A fák élőlények: leveleket, ágakat hullatnak, virágzanak, stb. Néha a „hulladék” a fa bájának részét képezi. (Színes és/vagy illatos „levélszőnyeg” ősszel a kertben.)
A lombhullató fák egyszerre hullatják leveleiket, az örökzöldek állandóan, de kisebb mennyiségekben. Néhány lehullott gyümölcs csúszóssá, és piszkossá teheti a járdádat, nehezítheti a fűnyírást.

Látvány – mindent a szemnek!

Hogy mi a szép? Szubjektív, ízlés dolga. Próbáljunk olyan fát választani, ami a legtöbb – számunkra fontos – követelménynek megfelel.
Fontos lehet a levelek színe, hogyan változik a fa alakja, mikor virágzik, mikor és mit gyümölcsözik, elszíneződik-e a kérge, milyen a levelek és/vagy a virágok aromája stb.

Helyszín – illik-e oda?

Fontos: olyan fát válasszunk, ami illik a kertbe! Szempontok: fény, éghajlat, nedvességszint, talajtípus, pH-érték és a csatornázás. A kerttervezés során számoljunk minden tényezővel! Különös figyelmet fordítsunk a talaj tömörödöttségére és a rétegrendek vízáteresztő képességére; pangó vizes területen például a legtöbb díszfa gyökérzete rövid időn belül befülled és elpusztul. A pH-érték kapcsán tartsuk szem előtt, hogy a meszes (lúgos) talaj gátolhatja a vasfelvételt, ami a levelek sárgulásához (klorózis) vezet, ezért ilyen helyre ne tervezzünk mészkerülő fajokat, például japán juhart vagy magnóliát. A csatornázás és a közművek mellett kalkuláljunk a fa végleges lombkorona-szélességével is: egy rosszul elhelyezett fa pár év alatt benőheti a légvezetékeket vagy elnyomhatja a ház ereszcsatornáját. Ha a talajadottságok nem megfelelőek, a kerttervezési szakaszban még van lehetőség dréncsövezéssel javítani a vízelvezetést, vagy teljes talajcserével és savanyú tőzeg adagolásával optimális közeget teremteni az érzékenyebb fajtáknak.